Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kirándulástervező képes leírás - Felnémet.tlap.hu
részletek »

Kirándulástervező - Felnémet.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: felnemet.tlap.hu » Kirándulástervező
Keresés
Találatok száma - 21 db
A Bükk és a Bükk-fennsík

A Bükk és a Bükk-fennsík

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Húsz csúcsa emelkedik 900 méter fölé, köztük a legmagasabb az Istállós-kő (959 méter). Ezt követi a Bálvány 956 méterrel és a Tar-kő 949 méterrel. A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület.

Ahol az Eger-patak ered

Ahol az Eger-patak ered

...hol is ered az Eger-patak? Gyors közvélemény-kutatás: nagyon kevesen tudták, a válasz leginkább a "valahol a Bükkben" volt. Elindultam hát forrás-kutatóba. Egy kis könyvtárazás után, részletes térképekkel felszerelkezve Heves megye északi részébe, Balaton község határába vezetett az utam.

Bélapátfalvi Apátság

Bélapátfalvi Apátság

Az apátság román stílusban megépített temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon. A 781 m magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. A Bélkő hegy aljában, és az egri egyházmegye tulajdonában lévő Háromkútról (Trium Fontium) nevezett és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot az 1232. május 16-án keltezett alapítólevél tanúsága szerint II. Kilit egri püspök alapította. II. Kilit Bél nemzetségből származott, és a középkorban Bélháromkútnak nevezett apátságot alighanem családi monostornak szánta.

Bélapátfalvi Apátság a Wikipédián

Bélapátfalvi Apátság a Wikipédián

A 781 m magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A késő román stílusban épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélkül épült. Nyugati, főhomlokzatán nyílik a nagyméretű, bélletes kapu a főhajón, afölött található a rózsaablak, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Keleti végéhez a 18. században kontytetős, barokk sekrestyeházat építettek. Az apátság román stílusban megépített temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon.

Dobó István Vármuzeum

Dobó István Vármuzeum

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek. Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült... A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik.

Hirdetés
Eger környéke

Eger környéke

Itt elolvashatod, mit érdemes megnézni Eger-Felnémet környékén: olvashatsz a Bükkben található várromokról, a bükki erdei vasutakról, a noszvaji a De la Motte Kastélyról, a Thummerer Pincéről, a Boldogasszony papucsa nevű védett növényről, Szarvaskő nevének eredetéről, a bélapátfalvai ciszterci apátsági templomról, Szilvásváradról, a magyar lipicai lovak hazájáról, a szabadtéri erdei múzeumról, siroki várromról, a parádi víz gyógyerejéről, a Cifra istállóban működő múzeumról, a parádsasvári ősjuharosről és az itt található üveggyárról és ipartörténetileg jelentős üvegmúzeumról, az egerszalóki gyógyvízről, a verpeléti kovácsműhelyről és a kisnánai gót stílusú várromról.

Eger-Putnok vasútvonal

Eger-Putnok vasútvonal

1908. november 13-án nyitották meg ünnepélyesen és hivatalosan az Eger-Putnok vasútvonalat a forgalom előtt. Ez az esemény a térségbe irányuló vasúti közlekedés jelentőségén kívül Egernek a Felvidékkel való vasúti kapcsolatát is biztosította, főleg a Dobsina felé való kijárást. Egertől Putnokig a teljes hossza 68 kilométer - Sátán is keresztülhalad. Annak, aki valaha is utazott ezen a vonalon, akár gőzmozdony vontatta szerelvénnyel, akár motorvonattal, minden bizonnyal ugyanazt jelenti a szárnyvonal Az 1908. november 12-i ünnepi megnyitóról, az első útról a az Egri Újság 1908. november 13-i száma így számol be (szöveghű részletek a cikkből)...

Felsőtárkány

Felsőtárkány

Felsőtárkány a festői Tárkányi-medencében, a Bükk-hegység kapujában, Heves megye északkeleti határában, Egertől 8 km-re fekszik. A községen az Imókő patak folyik keresztül. A patak vízgyűjtő területe karsztos jellegű, a patakokat források táplálják Legjelentősebb időszaki források a község határában az Imókő-forrás, a Vöröskő-forrás. Felsőtárkány legjelentősebb állandó vízforrása a Szikla-forrás volt, ami az 1920-as években kialakított tavat táplálta. A községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik. Felsőtárkány külterülete 90 %-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, mely a község címerében is látható. Napjainkban a korábbi foglalkozások háttérbe szorultak, de néhány család jelenleg is foglalkozik mészégetéssel, faszénégetéssel. A helyi márványbányából került ki a késő barokk r. k. templom oltárát díszítő márvány. A műemlék jellegű épületet Eszterházy püspök 1785-1790 között építtette Francz József egri kőműves mesterrel. A templom védőszentje Bűnbánó Szent Mária Magdolna. A szabadidő eltöltését szervezett és egyéni formában is biztosítja a település. A bakancsos turizmustól kezdve a hegyi kerékpározáson keresztül, akár a lovaglásig lehetősége van az idelátogatóknak...

Kaptárkövek Eger környékén

Kaptárkövek Eger környékén

A kaptárkövek, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezek a földtani alakzatok az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, kultúrtörténeti értéket is képviselnek. Ezeket a fantasztikus és misztikus látnivalókat ajánljuk vendégeink figyelmébe. Kaptárköveket találunk az Élmények Völgye területétől egy órányira a bükkaljai Kő-út által érintett településeken: Eger határában (Nyerges-hegy, Mész-tető, Cakó-tető), Szomolya mellett (Vén-hegy, Kaptár- völgy) és Cserépváralja környékén (Mangó-tető, Nagykúp, Furgál-völgy, Csordás-völgy) lelhető fel, de ezeken kívül Sirok, Egerbakta, Egerszalók, Ostoros, Noszvaj, Bogács, Cserépfalu, Tibolddaróc és Kács határában is találunk kaptárköveket.

Hirdetés
Kisvasutak a Bükkben

Kisvasutak a Bükkben

1920-as években az Almár-patak völgyében épült kőszállító kisvonat, amely a Felnémet bányatelepnél (ma Almár v.m.) kapcsolódott az egri MÁV Eger - Putnok vasúthoz. Ezt hosszabbították meg Egerig és lett Úttörővasút. Az 1960-as túristatérképen még láthatjuk. 1970-es években eltünt.

Látnivalók Felnémeten

Látnivalók Felnémeten

A Felnémeti RómaiKatolikus Templom mellett található az I. Világháborús Emlékmű és a II. Világháborús Emlékmű. Ezeken kívül a Műemlékek dobozban találhatók érdekességek.

Minaret - Eger

Minaret - Eger

A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 97 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A mináré a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke. A müezzin - a minaret teraszáról - naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. Nyitva tartás, ár Április 1-től szeptember 30-ig: - minden nap 10.00 - 18.00 Szeptember 30-tól november 6-ig: - minden nap 10.00 - 17.00 A nyitvatartási idő az időjárástól függően változhat. Belépődíj: egységesen 300,- Ft/fő

Minaret a Wikipédiánr

Minaret a Wikipédiánr

A Knézich Károly utcában található (5072/2 helyrajzi számú) egri minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke; Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. Látogatható. ....... Műemlék; törzsszáma: 1982. A négy utca találkozásánál kialakult téren álló tornyot kovácsoltvas kerítés veszi körül. Alapja 14-szögletű, csúcsa 40 m magas. A szélesebb lábazat plasztikusan kialakított, kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. A toronytörzs felső harmadában gazdagon tagolt konzolsor fölött kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe. A torony belsejében csigalépcső vezet fel, 97 keskeny, magas lépcsőfokkal.

Síkfőkút - Noszvaj

Síkfőkút - Noszvaj

A Kánya-patak festői szépségű völgyében helyezkedik el. Kedvelt kiránduló- és üdülőhely, az 1930-as években alakult ki, ekkor épült turistaháza is, amelyet az 1980-as években átépítettek, most vendégfogadóként működik. A síkfőkúti tó nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem csónakázó tó és ideális horgászhely is. Az 'Képek, képgaléria, videók' dobozban képeket is talál.

Szarvaskő

Szarvaskő

A Bükk hegység völgykatlanában az Eger-patak mentén épült mintegy 400 lakosú település, mely az egri püspökség ősi birtoka volt. Vár, templom, alagutak, sziklák és sok geológiai, botanikai érdekesség - ez Szarvaskő

Szarvaskői Templom

Szarvaskői Templom

a Szarvaskői Templom Római Katolikus Templom. 1840-1845 között épült fel, klasszicista stílusban. A templomot 1845-ben szentelték fel, Keresztelő Szent János tiszteletére. Ettől kezdve a szarvaskői búcsú napja június 26. Az új templom a falu DNy-i peremén áll, ahová nyolc pihenővel megszakított, egyenként 6 kőfokos lépcsősor vezet fel. ...A főoltár állítólag a felnémeti templomból származik.

Szilvásvárad

Szilvásvárad

1850 lakosú község a Bükk északnyugati lábánál, Egertől 25 km-re északra a 25-ös úton. A Nyugati-Bükk leglátogatottabb üdülőközsége. Néhány fontos kulcsszó: Szalajka, Fátyol vízesés, Orbán-ház, pisztráng, lovaglás, kisvonat, erdei múzeum, Istállóskői barlang, lovarda...

Tuti menü